A helyes pára-; víz- és légzárásról – 2. rész

vissza

Scan3

Párazárás: A belső térben keletkező nedvesség a kisebb páranyomású tér felé, azaz a külső terek felé halad (érdekességképpen: ez pl.:Dubai-ban fordítva működik, ahol a nagyobb páranyomású tér a külső tér!:) Párazárásról beszélünk, ha a páravándorlás esetében a csatlakozó szerkezetek közötti páradiffúziós ellenállást [Mértékegysége: m²sPa/kg] kiegyenlítjük, a közel tökéletesen párazáró anyagok között pedig felületfolytonossá tesszük. Mit is jelent ez? Közel „tökéletesnek” tekinthető párazáró térelhatárolások a lég- és vízzáró anyagokhoz hasonlóan a kerámia falazatok, acél-, műanyag és tömör faszerkezetek.  A „védekezésünk” síkja a beépített rendszerek belső síkja, ezzel megakadályozva a beépítési hézagban a nedvesség lecsapódását.

Az előző példát folytatva, a kerámia falazat és műanyag nyílászáró közötti beépítési hézagot nem csak hőtechnikai szempontból tömören (pl.:PUR hab), hanem páradiffúziós szempontból homogén módon töltjük ki például belső oldali EPDM szalaggal. Így a beépítési hézagban sem lesz eltérő páravándorlás a belső oldali páranyomás hatására, mint a mellette lévő szerkezetekben.

Miért jó ez nekünk?

A helyesen kialakított párazárás alkalmazásával a belső oldalon keletkező pára a fűtött térben marad, nem csapódik ki a szerkezetek között és a lehűlő felületeken. Így az egészségügyi kockázat is csökken, és a nedvesedésből eredő esztétikai javításokra sem kell költenünk.

Érdekesség:

Ha sikerült különbséget tegyünk a pára-; víz és légzárás között, akkor meg kell jegyezni, hogy szakmaibb körökben inkább szabatos fogalom a „párafékezés” kifejezés használata, mivel párazárás valójában nem létezik.

Folytatás következik!

google_plustwitter